Miért is?

Benoe időnként megvilágosodik.
Az ilyenkor keletkező agyváladék annál kevesebb, hogy egy egész blog épüljön rá, de annál több, hogy egy kommentben tíz percig éljen, aztán örökre elmúljon.

 

Embertelen nagyságrendek

2015.03.04. 12:05 | bbenoe | Szólj hozzá!

Lehet vagy 40 éve, hogy Dr. Magyar József gépészprofesszor egy előadásán azt mondta, elég jók vagyunk bármely olyan dolog megalkotásában, amely nem sokkal nagyobb vagy kisebb egy embernél. (Lehet, hogy máskor is mondta, én akkor hallottam.) Az állítás helytálló, bár azóta mind a kisebb, mind a nagyobb irányban történtek fontos lépések. Ennek ellenére induljunk innen: hogyan és mennyire lehet különbözni az embertől? Hogyan és mennyire érzékeli ezeket a különbségeket az ember? Mit okoznak ezek neki?

Címkék: alapvetés ontológia

Agyváladék

2015.02.06. 10:40 | BBaarczy |


Mint ismeretes,
szellemi tevékenységek voltaképpen az emberi (és állati) agy elektromos és kémiai állapotának komplex változásai. A szellemi tevékenységek tárgyiasult eredményei az agy által brain_1.jpgtermelt váladékoknak tekinthetők.

A testváladékok vizsgálata és cseréje az élet minden szintjén a társas tevékenység fontos része. A verejték, nyál, vizelet, széklet szaglászása, ízlelése rendkívül érzékeny eszköz. Hihetetlenül pontos adatokat szolgáltat a váladék kibocsátójának teljes testi és lelki állapotáról.
A váladékvizsgálat képességének egy része veleszületett, más része az élet során tanult tulajdonság.
A váladékok cseréje sokszor a legintimebb együttlétek velejárója.

Nos, az olvasás az agyváladék vizsgálata. A megfelelően pontos szövegértelmezést (érzékeny agyváladék-vizsgálatot) tanulni kell, aminek eszköze a vizsgálat minél sűrűbb gyakorlása, a minták együttes kiértékelése.
Az agyváladék-csere (beszélgetés, együttes tévénézés, olvasás) az egyéb váladékcserékkel azonos bensőségességű tevékenység. Ne is gyakoroljuk akárkivel, csak olyannal, aki érdemes a saját agyváladékunk befogadására, s akiét mi is készséggel (szerencsés esetben gyönyörrel!) fogadjuk be.

Címkék: alapvetés

Az olvasásról

2015.02.06. 09:56 | bbenoe | Szólj hozzá!

Némileg ellentmondásos, hogy pont a gyakran olvasók siránkoznak, „Hal ki az olvasás!" Pedig nem, csak ezek a művelt olvasók sem tesznek különbséget az információ- és az élményszerző olvasás között. (Illusztrálva K. M. állítását, miszerint bármely emberi közösség legalább hatvan százaléka… síkhülye, ebben az esetben inkább csak lényegesen kevésbé okos, mint a többiek.) Miközben az információszerző olvasást művelők száma az emberiség lélekszámával arányosan, hatványozottan nő, az élményszerzésből olvasók száma valóban csökken.

Miért nincsenek sárkányok?

2015.01.27. 13:37 | bbenoe | Szólj hozzá!

Lehet, hogy unalmas, de mi is a sárkány? Egy, a levegőnél nehezebb, repülő ragadozó, amely sokkal nagyobb mint az ember. Más ragadozóktól és az emberi fegyverektől szerves és esetenként kovácsolt páncélzat védi.

Hát, akkor kezdjük innen.

VilágPanel

2014.02.28. 17:16 | bbenoe | Szólj hozzá!

Innen nincs hova költözni

Volt az a tétel, hogy a panel azért rossz, mert a tökegyforma lakásokban a Zemberek tökegyformák. Mert ugye, ha a lakásban lakó személy személyisége és életmódja hosszabb idő alatt idomul a lakáshoz, akkor az egyforma lakásban lakók hosszabb idő után egyre jobban hasonlítanak majd egymásra. És ez tűrhetetlen.
Halál könnyen hozzá lehet szokni a szemétledobóhoz. (Ja: ez egy függőleges cső, minden emeleten egy nyílással, a földszinten egy kuka van a nyílása alatt – amelyet egy ezzel megbízott személy 365×24 órás rendelkezésre állással cserélget, ha megtelt.) Kiviszed a szart és belerakod egy billenőbe, élvezettel végighallgatod, hogy háromszor egyre nagyobbakat csattan a kanyarokban, majd visszamész a barlangodba. (Majd veszel 25 millióért, 30 év adósságért egy jobb és nagyobb lakást, harmadik emelet, délnyugati fekvés, nagy erkély – de a szemetet le kell vinni, majd vissza kell kapaszkodni, ennyi emelethez még nem jár lift. És akkor még nem beszéltem az egyedi fűtés-melegvíz-cirkó problematikákról, amelyek ismeretlenek a panelben.) Meg hogy a fűtéssel nem kell foglalkozni. Meg hogy attól, hogy annyian vagytok egy helyen, érdemes a közértet közel rakni hozzátok. Minél többen vagytok, annál nagyobb közértet.

Címkék: globalizáció túlnépesedés diverzitáscsökkenés

TudatMódos

2014.02.28. 17:07 | BBaarczy | Szólj hozzá!

A végső szépség

Van az a beszólás, hogy ha ma találnák ki a kést, akkor nem lehetne forgalomba hozni, mert túl veszélyes: a tájékozatlanok (gyerekek) elvágják magukat vele, sőt, halálos sebet is okozhat – akár véletlenül, akár szándékosan… (Erre még visszatérünk.)

És mi van az alkohollal?

A világűr csendje

2014.02.28. 16:58 | BBaarczy | Szólj hozzá!

A Fermi-paradoxon

Ez a fogalom azt jelenti, hogy (még?) nem találtunk más értelmes lényt az univerzumban.

Több elmélet is próbálja magyarázni:

Az értelmes élet annyira ritka, hogy a civilizációk egymás számára elérhetetlen messzeségben vannak.
A civilizációk véges életűek, és nem egy időben érik el a kapcsolatteremtésre alkalmas fejlettséget.
Rengeteg fejlett civilizáció van az univerzumban, csak mi (még?) nem érthetjük meg azokat.
Rengeteg fejlett civilizáció van az univerzumban, de nem akarnak kapcsolatot teremteni.
Természeti törvény, hogy a civilizációk a kapcsolatteremtésre alkalmas állapot elérése előtt kihalnak, vagy bezárkóznak.

Ez az utolsó elmélet nekem (is) eszembe jutott, és az alábbiakban kifejtem.

Félnetek jó lesz

2014.02.28. 14:54 | BBaarczy | Szólj hozzá!

MI AI VR

Nem kérdés: három rövidítés. Mesterséges intelligencia, ugyanez angolul, és a lényeg: virtuális valóság. Vagyis két jelenségről van szó, és mind a kettő kiirthatja az emberi fajt. A MI az életet is, tehát a VR a kevésbé veszélyes, de ne becsüljük le.

A fa neve

2014.02.28. 14:52 | bbenoe | Szólj hozzá!

Miért adunk nevet a gyereknek?
Mert meg akarjuk különböztetni mindenki mástól. Erre használjuk a saját nevünket is.

Miért nem adnak az állatok nevet a gyerekeiknek?
Először is nem tudjuk, hogy adnak-e vagy sem – hiszen a legérthetőbben beszélő deflin nyelvét sem fejtettük meg. (Mostanában mintha már nem is tartanánk annyira értelmesnek a delfint. Vannak, aki szerint csak a Merle-könyv – „Állati elmék”, 1967 – miatt irányult a figyelem rájuk, és tart mostanáig, holott számos más állat is hasonlóan értelmes. De a prérikutyákkal sem tudunk beszélni, pedig őket még régebb óta „tanulmányozzák” az amerikai gyerekek és felnőttek.)
Az én sejtésem szerint pedig azért nem adnak nevet, mert nincs rá szükségük. Az állatok érzékelése sokkal finomabb mint az emberé. A veríték és más testnedvek illata, íze pedig egyedi. Az az állat neve.

Három gyerek kell

2014.02.28. 14:44 | bbenoe | Szólj hozzá!

Többször kommenteltem már több helyen, most ideírom, mert általános értékűnek gondolom. („Nem mondhatom meg senkinek, elmondom hát mindenkinek” ugye.)

Ahhoz hogy egy emberi populáció fennmaradjon, minden nőnek a reprodukciós kora alatt három gyereket kell szülnie és felnevelnie.

Ez nem afféle szerény vélemény, hanem egy könnyen belátható, és matematikai szimulációval igazolt tény – nem mellesleg számos valóságos példa igazolja.

A fennmaradáshoz szükséges reprodukciós aránynak 2,3-nak vagy kicsivel nagyobbnak kell lennie. (Nyilván a túl nagy érték sem „egészséges”…) Kis számolással sokkal szemléletesebben is meg lehet fogalmazni: tíz nőből hétnek kettő, háromnak három gyereket kell szülnie – és fel is nevelnie. Azért kell minél több nőnek hármat szülnie, mert nem minden gyerek nő föl.
Egyébként így már nem is olyan durva a követelmény… Durvítsuk tehát: minden nőnek szülnie kell; egy gyerek nem elég.

Ha a fenti tény kényelmetlennek, túlzónak, életszerűtlennek tűnik, az  nem a tény hibája. Annak a jele, hogy az adott populációban nem a fajfenntartás a legfőbb érték, hanem valami más.
Magyarországon a reprodukciós arány 1,3.
Európában a reprodukciós arány 1,6.

Európa ki fog halni.

Magyarország előbb fog kihalni, mint Európa.

Címkék: túlnépesedés ontológia

süti beállítások módosítása